STANDARD FIRST · ENGINEERING FIRST
Cold Heading Material Engineering Classroom
Engineering knowledge that connects formal standards, material behavior and cold heading practice.
MINDEN CIKK
Engineering classroom articles

Ha egy hidegen összepréselt alkatrész megreped, és a mikroszkópos vizsgálat során szennyeződéseket találunk benne, abból már arra következtethetünk, hogy az anyag problémájáról van szó?
A szennyeződés felfedezése nem egyenlő azzal, hogy az anyag nem felel meg; a megfelelő besorolás sem zárja ki automati…
Cikk olvasása →
Középszületési ünnep kapcsán egy kis „kör”-ről: Miért kezdődik a hidegen szerszámozott huzalok többséze egyetlen körhuzaltól?
Miért kezdődik a hidegen szerszámozott huzalok többsége egy kör alakú huzallal? A kör alaktól az egyedi alakú huzalig…
Cikk olvasása →
A keménység eredménye normálisnak tűnik, akkor miért reped mégis meg a hidegpréselés után?
A repedések valós példái, a keménységvizsgálatok és a gépek képernyőképei mind szemünk előtt vannak. A probléma nem ab…
Cikk olvasása →
A hidegen összecsapott anyagoknál valóban minél puhább, annál jobb?
A vevők gyakran nem a „kis keménységet” keresik, hanem azt, hogy az anyag „könnyebben alakítható legyen”. Hidegen szer…
Cikk olvasása →
Kovácsolókemence és elektrokemence – mi a különbség közöttük? Melyik acél jobb?
A konverteres és az elektromos ívfénykemencés eljárások elvi vázlata, nem egy valós üzemben készült felvétel. Ma egy k…
Cikk olvasása →
Hidegpréselésnél a felületi érdesség miért nem szűnik meg az anyagcsere után sem?
Egy 20MnB4 olajcsőanyacsap ügyfélpanaszából kiindulva: „Ez az anyag nem jó, próbáljunk ki egy másik darabot.” A hidege…
Cikk olvasása →
A hidegpréseléses szőrözés az anyag foszfátbevonatának nem kellő vastagságából adódik?
A hidegrontott alkatrészek felületén megjelenő karcolások miatt a helyszínen gyakran felmerül az igény: „A következő a…
Cikk olvasása →
Hidegnyomó mérnökök osztálya · Hibaelemzés – Esettanulmány 01 / Hidegnyomásos alakítás repedése – A csavarkopogó felnéje hálószerűen megrepedt
Példa 01 / Hűtvonalképzési repedés – a csavar szárában lévő hálózattá változott repedések: az okok feltárása a lamellá…
Cikk olvasása →
A minta jól össze tud döngöltetni, miért válik „más arcúvá” a sorozatgyártásnál?
Hidegpréselő anyagmérnökök órája · Tizedik fejezet A mintaadás során az alakítás zökkenőmentesen zajlott, a méretek me…
Cikk olvasása →
Nemzetközi vezető autóipari alkatrészbeszállító S55C ultravékony falú csövének hidegnyomással történő formázásának sorozatgyártási esete: A anyagstabilitás hogyan határozza meg az üzemanyag élettartamát
Vegyük példaként az S55C ultravékony falú hidegen hengerelt csövet, amelyet egy vezető nemzetközi autóipari alkatrészg…
Cikk olvasása →
Ugyanaz az anyag, miért viselkedik másképp a hidegfejésnél egy másik berendezésen?
Mérnöki óra · Kilencedik fejezet|Az anyagok alkalmassága és a valós gyártási feltételek Az előző fejezetben a termék s…
Cikk olvasása →
Ugyanaz az anyag, miért nem lehet jól összenyomni, ha csak a termék változik?
Nyolcadik fejezet: Termékfelépítés és alakítási lépések A nyolcadik fejezet címlapképe A hidegen ütött csavarok gyártá…
Cikk olvasása →
A foszforos szappanozás látszólag rendben van, de miért hibázik mégis a hidegnyomáskor?
7. fejezet: A bevonat megfelelősége nem egyenlő azzal, hogy alakváltozás után is hatékonyan kenjen. A hidegpréselés he…
Cikk olvasása →
Ugyanaz a drót, miért van az, hogy húzás után egyesek jól döngölhetők, mások pedig nem?
Hatodik fejezet: Az acélszál vékonyabb lett, és az anyag állapota is megváltozott. A hidegnyomási munkaterületen gyakr…
Cikk olvasása →
Miből származnak a felületi hibák? Miért kerülnek végig egészen a hidegen összecsapott késztermékig?
A hibás rezgésminták, a bőr alatti légbuborékok, az üledékbekeveredés, a hegek, az összehajlások, a repedések és a kar…
Cikk olvasása →
Negyedik fejezet: A gömbösségi arány megfelelő, akkor miért mégis nehéz kovácsolni egyes anyagokat?
A globulizáló nyúlási edzés célja a középsűrűségű szénacél és az ötvözött acélok hidegformázhatóságának javítása. Az a…
Cikk olvasása →
Miért csak néhány termék reped szét ugyanabból az anyagból?
3. fejezet: Az átlagos megfelelés nem jelenti azt, hogy a helyi szinten nincsenek kockázatok A hidegnyomó üzemben gyak…
Cikk olvasása →
Miért okoz mégis problémákat a hidegen fejelt alkatrész, ha az anyag megfelelő? – Második fejezet: Mit szabályoz pontosan az anyagspecifikáció? Miért nem helyettesítheti a szabvány a technológiai validálást?
Az előző fejezetben egy kulcsfontosságú gondolatot ismertettünk: az anyag szabványosnak minősül, de ez nem jelenti azt…
Cikk olvasása →
Miért okoz mégis problémákat a hidegnyomás, ha az anyag megfelelő – 1. fejezet: A szabványos megfelelőség nem egyenlő a hidegnyomás stabilitásával
„Miért okoz mégis problémákat a hidegnyomás, ha az anyag megfelelő?” Az anyag „megfelelő”, akkor miért fordulnak mégis…
Cikk olvasása →
Mi a különbség az ML40Cr és a 40Cr között? Nemcsak az, hogy van egy „ML”-lel több.
A hidegen nyomott szálanyagok és nagy szilárdságú kötőelemek anyagválasztásában a 40Cr igen gyakori típusjelzés. Sok ü…
Cikk olvasása →
Mi a különbség a 35CrMo és az ML35CrMo között? A szabványoktól, az összetételen át a hidegpréselési alkalmasságig mindent együtt elmagyarázunk.
A 35CrMo és az ML35CrMo összetételben hasonló, de különböznek egymástól a szabványos előírásokban, a kémiai összetétel…
Cikk olvasása →
SWRCH10A, SWCH10A, SWRCH6A, SWCH6A, SWRCH8A, SWCH8A, SWRCH22A, SWCH22A, SWRCH, SWCH, JIS G 3507-1, JIS G 3507-2, JIS G 3507, Drótvas, Hideg fejelő drót, CHQ drót, SAE, AISI, ASTM, JIS, Rúd, Drót.
Ez a cikk könnyed stílusban magyarázza el a SWRCH10A és a SWCH10A közötti különbséget: az R jelenti a Wire Rod (JIS G…
Cikk olvasása →
MIÉRT AJÁNLOTTABB A NÉGYZET ALAKÚ IDOMZÁR SZÁLHÚZÁS A MAGAS KÖVETELMÉNYEKET ELTARTÓ NÉGYZET ALAKÚ ANYÁKHOZ?
Ez a cikk a négyzetes anyacsavar hidegen ütött alakítását veszi példának, hogy bemutassa, miért válik jobban alkalmass…
Cikk olvasása →
Miért hívják SUJ2-nek? Egy cikkből megértjük a japán JIS acélok elnevezési rendszerét
A SUJ2 nem egy összevissza összerakott anyagkód, hanem a japán JIS acélmegnevezési rendszerében szereplő csapágyacél t…
Cikk olvasása →
Miért hívják SCM435-nek? – Egy cikkben megértjük a japán JIS acélmegnevezési rendszert
Ez a cikk a japán JIS G 4053 szabvány alapján elemzi az SCM435 típusjelzésének logikáját: az S acélt, a C krómot, az M…
Cikk olvasása →
Mi az SAE 1022A, 1010A, 1008A és 1006A anyag? Léteznek egyáltalán ezek a típusjelölések?
Ez a cikk az SAE/JIS szabványrendszer alapján elemzi a 1022A, 1010A, 1008A, 1006A stb. kereskedelmi elnevezéseket, és…
Cikk olvasása →